A tea születésének a legendái

A tea születésének legrégibb legendája szerint a tea létrejötte véletlen műve volt. Időszámításunk előtt 2700 körül Sen-Nung kínai császár egészségügyi okokból elrendelte a víz fogyasztás előtti felforralását. Nagy üstben forralták a fogyasztásra szánt vizet, amikor az egyik kerti cserjéről az üstbe hullottak a levelek. A császár megérezte a levelekkel forralt víz zamatos illatát, belekóstolt az italba, ízletesnek találta, és így megszületett a tea.

A másik legenda egy szentéletű buddhista szerzetes, Bodhidharma nevéhez fűződik. A történet szerint a pap már négy esztendeje éjjel-nappal imádkozott, amikor rendkívüli fáradtság tört rá. Ekkor levágta szemhéjait, s a földre vetette őket, hogy soha többé ne tudjon aludni és folytathassa örökös imádságait. A mindenható megjutalmazta Bodhidharma cselekedetét, az elhajított szemhéjakból burjánzó teacserje sarjadt. A szerzetes elrágcsálta a cserje leveleit, és hatalmas erőre kapott. Felismerte a teában rejlő csodát, és örökül hagyta tanítványainak a tea szeretetét. Indiai szájhagyomány szerint a teacserjét buddhista szerzetesek vitték át Kínába, holott a cserje Kínában eredetileg is honos volt, de ott felhasználhatóságát nem ismerték.

A tea őshazája

A tea hazája minden valószínűség szerint Észak-Burma és Délnyugat-Kína határán, az Irrawady forrásvidékén, Assam területén van, ahol még ma is vadon nő.

A tea Európában

Európában a perzsáknak és a portugáloknak köszönhetően terjedt el a tea a XVI. és XVII. században. Még a XVII. század elején is drága termék volt, így a gazdagok kedvelt itala volt. A teaimport növekedésével csökkent az ár, egyre szélesebb körben tudott elterjedni, így 1675-re az egyszerű élelmiszerboltok polcán is megjelent.

A tea Amerikai kontinensen - praktikus tea találmányok

Ekkoriban ismerte meg Amerika is a teát, és az 1720-as évekre általánosan elterjedt a kontinenesen. A XX. század elején itt találta fel egy ültetvénytulajdonos az 1904-es világkiállításon a jeges teát. Ingyen-teával szerette volna kínálni a látogatókat, de a nagy meleg miatt senki nem fogyasztott, ezért nagy adag jeget öntött a meleg italba és frissítőként szolgálta fel.

A filteres tea is az Egyesült Államoknak köszönhető, a jeges tea feltalálása után nem sokkal, 1908-ban fejlesztette ki egy New York-i teakereskedő, aki az éttermekbe papírtasakban szállította a teafüvet. Egy idő után rájött arra az üzleti lehetőségre, hogy kevesebb termék kell egy adagba, és a tealevelek nem morzsolódnak szét, amennyiben a papírtasakon keresztül forrázzák a teát.

A ceyloni tea története

A ceyloni tea története 200 évre nyúlik vissza. Akkoriban Ceylon brit gyarmat volt, és a kávé volt a legelterjedtebb ültetvény. Az 1860-as években egy betegség támadta meg a kávéültetvényeket. A tea ültetésével már 1839-ben próbálkoztak, és 1867-ra terjedt el, amikor a kávéültetvények már szinte teljesen megsemmisültek.

A skót származású James Taylornak nagy szerepe volt a ceyloni teatermesztés fejlesztésében. Kikísérletezte a legjobb termesztési eljárásokat, és már az 1870-es években kiváló ízű és zamatú teákat termesztettek Ceylonban. Az 1880-as évekre a kávéültetvények teljesen átalakultak teaültetvényekké, a kávé feldolgozó üzemek pedig tea feldolgozó üzemekké. A termelés rohamosan nőtt, új üzemeket hoztak létre. A gépeket Angliából szállították ide, amelyek közül van olyan, amelyik még ma is üzemel, és bármilyen hihetetlen, az első teacserjékből néhány mind a mai napig terem teát.

Ceylon neve eggyé vált a teával. Az egyetlen olyan hely, amely természeti adottságainak köszönhetően egész évben termeli a teát. Mára Sri Lanka a világ legnagyobb tea exportáló országa.

Mondhatjuk, hogy a jó minőségű ceyloni tea -mint például a MlesnA tea-, Sri Lanka ajándéka a világnak.